Az első és legfontosabb dolog, hogy a kiválasztott minta DÍSZÍTSE testünket és HARMÓNIZÁLJON egyéniségünkkel.
Ha ilyen a kiválasztott minta, akkor az egybeolvad velünk, úgy érezzük hozzánk tartozik, viselése örömöt okoz .
Általában környezetünkből is egy pozitív visszhangot vált ki (persze nem minden esetben, mert a mai szülők és az idősebb korosztály eléggé henna  ellenesek)
A másik fontos dolog a mintakiválasztásnál hogy ne az aktuális divatot, és a trendet kövessük, illetve ha illik hozzánk, akkor nyugodtan követhetjük, de ne ez legyen a mérvadó.
Ne utánozzuk a különböző sztárokat, a magazinokban előírt sémákat, és főleg ne koppintsuk le barátainkat.
Szánjunk rá időt, amíg megtaláljuk a nekünk való mintát.
Nézegessük a különböző, erre szakosodott magazinokat, és az internetes keresőkben is több ezer minta közül válogathatunk, tehát van választék.
Próbáljuk meg azokat a "tucat-mintákat"kikerülni, amivel már több százan rohangálnak, mert szerintem az eléggé kellemetlen érzés, amikor a boltban, a strandon visszaköszön a , hennánk - ugyanazon a helyen, ugyanúgy megcsinálva - valaki máson.
Ha megtaláltuk a nekünk megfelelő mintát akkor jön az a kérdés, hogy hova rakassuk fel?
Nem minden mintát lehet bárhova felrakni a testünkre, ebben a kérdésben érdemes konzultálni a hennafestővel, akivel készíttetni fogjuk az adott munkát.
A henna  1-2 hétig marad bőrünkön és ezalatt az idő alatt is érezni fogjuk hogy illik-e hozzánk, jó érzés-e viselni?

Vegyes minták

Elsősorban a színe, és amit tartalmaz. A natúr henna zöld színű a bőrt vörösesbarnára festi meg, és ez a hennanövény leveleinek az őrleménye semmilyen más anyagot nem tartalmaz ez a por. A fekete henna fekete színű, és a bőrt is feketére festi meg, és ezt a natúr por színezésével nyerik, tehát tartalmaz más anyagokat is a hennán kívül. 
BEKEVERÉS
A fekete hennát csak sima vízzel, vagy desztillált vízzel kell összekeverni,míg a natúr hennát több természetes anyaggal kell keverni. Ebből többféle recept van pl.: eukaliptusz olajjal, citrommal, cukorral és citromlével keverik. 
BŐRLETISZTÍTÁS
A natúr hennánál tilos a bőrt alkohollal tisztítani, itt eukaliptusz olajat, hennaolajat illetve alkoholmentes bőrletisztítókat használhatunk. A fekete hennánál viszont alkohollal kell a bőrt letisztítani, és alkoholos kendőt stb. is használhatunk. 
FELVITEL
A natúr henna felvitelénél 1-2 mm vastagságban kell felvinni a hennát a bőrre, felvitel után ezt a hennát fixálni a bőrön (le kell kenni egy cukros-citromlé oldattal). A fekete hennát vékony egyenletes rétegben kell felvinni a bőrre, felvitel után nem kell fixálni a bőrön. 
SZÁRADÁS, VÍZTILTÁS
A natúr henna kb.20 perc alatt szárad meg és addig rajta kell hagyni, amíg magától elkezd megrepedezni a bőrön-ez néha több óra is lehet. Utána le kell szedni a megrepedezett réteget a bőrről (nem szabad lemosni). Ha leszedtük a felső réteget a bőrről 5-6-órás víztiltási időt be kell tartani. A fekete henna hamarabb megszárad a bőrön, kb.15-20 perc alatt, ezután min. 1-óráig nem érheti a víz. Ha eltelt az egy óra le lehet mosni a tetejét a hennának. 

Mostanában sok cikk, internetes oldal foglalkozik a fekete henna káros hatásaival, elrémisztő fotókat lehet látni súlyos bőrsérülésekről, amiket ez a hennafajta okozott. Eközben a nyári szezonban több ezer ember rohangál különböző vízparti helyeken megfestve fekete hennával az allergia legkisebb jele nélkül is. 
Melyik tehát az igazság ebben a témában a fekete hennával kapcsolatban? Kijelenthetjük-e hogy a fekete henna egyértelműen káros a bőrre, és ha ezzel festetünk, akkor maradandó bőrsérüléseket okoz? 
A válasz erre, az hogy: NEM. 
Többféle fekete henna létezik, és valóban van olyan, ami ilyen sérüléseket okoz a bőrnek, viszont létezik olyan is, amit kellő odafigyeléssel lehet használni bőrfestésre. Az dönti el a fekete henna károsságát, hogy milyen módszerrel színezik a natúr hennát, illetve milyen színezőanyagokat kevernek hozzá a sötétítés során. Egy azonban biztos. Aki azt szeretné, hogy csak természetes anyaggal fessenek a bőrére, annak a natúr hennát ajánlom hennafestéshez

Allergiaproblémák, és azok kezelése

Hogyan jelentkezik az allergia a fekete henna festésénél? A festett bőrfelület körül a bőr bepirosodik, viszkető égető érzést lehet érezni. A festés elején lehet, hogy picit csíp a fekete henna, de ha ez fokozódik és hevesebbé válik, akkor allergiás reakcióról beszélünk. 

Mit tegyünk ilyenkor?
Először is hagyassuk abba a hennafestést, akkor is, ha ez ellen tiltakozik a hennafestő. Utána bő vízzel mossuk le a bőrünket, és ha nem múlik el az égető érzés, le kell kenni a bőrünket egy allergia elleni kenőccsel, aminek Hidrocortisane a neve, és forduljunk bőrgyógyászhoz. 
Mik a súlyosabb allergiás reakciók?
A felfestett minta kidudorodik a bőrből 2-4 mm vastagságban, ez esetben is próbáljuk lemosni a tetejét, és azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz.

Igen nagy különbség van a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A bőrre való henna nagyon élénk zöld. A hajra való henna általában kevésbé finom őrlésű, mint a bőrfestésre való, színe pedig gyakran szürkésbarnás- vagy sötétzöld. Ha bármilyen más színű hennát találunk, az valószínűleg mesterséges színezőanyagokat is tartalmaz, ami komoly allergiás tüneteket okozhat.Az európai nyaralóhelyeken elterjedt hennafestéskor is legtöbbször ilyen kétes anyagok kerülnek a bőrünkre a valódi hennapép helyett.

A legfontosabb szabály, hogy kerüljük a fekete hennát, amely általában mindenféle káros és mérgező kemikáliát tartalmaz, és súlyos bőrreakciót válthat ki.A jó minőségű hennának kellemes gyógynövényillata van, úgyhogy érdemes szaglással is meggyőződni a termék minőségéről, és elkerülni a kellemetlen toxikus vagy vegyszer szagú hennát. Minőségi hennát nagy valószínűséggel bizonyos bioboltokban, illetve indiai, arab vagy marokkói termékeket árusító boltokban kaphatunk.A pép alakban kapható változat szintén gyanús, mivel a bekevert hennapép legfeljebb 4 napig marad friss tartósítás nélkül, tehát az előre bekevert fajták valószínűleg tele vannak kémiai konzerválókkal. Ezért fontos, hogy a pépet mindig a felhasználás napján lehetőleg magunk készítsük el.Ne feledjük azt sem, hogy az eredetileg jó minőségű henna is könnyen megromolhat, ha nem megfelelően csomagolják, ezért mindig légmentesen elzárva tároljuk, és óvjuk a közvetlen napfénytől.A tiszta henna biztonságosan használható anyag, amely szinte soha nem vált ki allergiás reakciót. Noha elfogyasztása sem káros, inkább ne használjuk belsőleg, mivel hatással lehet vörösvértesteinkre, és ideiglenes sárgaságot okozhat.

Mire figyeljünk mielőtt hennáztatni szeretnénk?

Amennyiben natúr(barna színű) hennával fognak festeni a bőrünkre, aznap amikor hennáztatni megyünk azt a bőrfelületet, ahová kerül a minta ne kenjük be testápolóval.
Ez gátolhatja a henna behatolását a bőrbe és ez pár nappal megrövidítheti a henna fennmaradását, illetve halványabb is lehet a bőrön.
Ha van időnk és energiánk, aznap bőrradírozzuk le a bőrt, mert így a henna friss hámrétegre fog kerülni bőrünkön.
Ha epillálni, gyantáztatni szeretnénk ezt érdemes pár nappal a hennafestés előtt elvégezni, mert utána károsíthatja a kész henna fennmaradási idejét.
Szoláriumozni lehetőleg ne aznap menjünk, ezt hagyjuk inkább a hennafestés után - a kész hennával azonban lehet szolizni.

Mi károsíthatja a kész hennamintát?

Az elkészült hennának van víztiltási ideje - ami azt jelenti, hogy nem érheti víz - ez más a natúr (barna) hennánál, és más a fekete hennánál.
A natúr hennánál 5-6 óra, a feketénél 1 óra a víztiltási idő.
Ha elkészült a henna érdemes aznap kerülni vele az úszást, és az edzést is, hogy kellő mértékben tudjon bőrünkkel kapcsolatba lépni.
Persze ha vízparton nyaralunk, akkor csak a szükséges víztiltási időt tartsuk be, esetleg érdemes a hennafestést az esti időszakra tartogatni,amikor már nem megyünk be a vízbe.
Szoláriumozni és napozni is lehet a kész hennával, de az UV sugarak nem fogják be a bőrt a hennaminta alatt, vagyis ott a bőr világosabb marad.
Mit tilos csinálni a kész hennával? Minden olyan tevékenységet, ami leszedi a bőr felső hámrétegét -pl. bőrradírozás, epillálás, iszappakolás.
Ha valaki jobban hajlamos az izzadásra, akkor a kész hennával (főleg a feketével) érdemes néhány óráig árnyékban tartózkodni, mert le lehet izzadni a fekete hennát.

Az élénkzöld bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol jól viseli a forró, száraz éghajlatot. A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti, így üvegházban is jól termeszthető. Potenciálisan akár 4,5 méter magasra is megnőhet, a valóságban ezt a méretet sosem éri el, mivel 2,5-3 méteres korában kell learatni, évente háromszor.A „henna” az éppen virágzó apró levelű sötét kérgű bokor perzsa neve. Más tájakon hívják „henne”-nek, „Al-Khanna”-nak, „Al-Henna”-nak és simán lawsoniának is. Virágja finom, négyszirmú, közepéből hosszan kinyúló bibével. A piros, rózsaszín vagy fehér virágoknak édes, mézszerű, jázminra és rózsára emlékeztető illatuk van – olajukat évszázadok óta használják illatszerként.A henna „aratása” akkor kezdődik, amikor a virágok megjelennek.A növényt kivágják, minél közelebb a tövéhez, az ágakat letörik és két napra kint hagyják a napon száradni. A felső hajtásokról származó levelek adják a legerősebb festékanyagot, ezért ezeket különválasztják, és elsőként szárítják meg, hogy minél kevesebbet veszítsenek színükből. Ezekből készül az első osztályú hennapor, amelyet csak a bőr és a haj festésére használnak. Ezután a többi levelet is megszárítják, és lerázzák az ágakról. Ezeket az olcsóbb samponokba, hajfestékekbe és kondicionálókba szánják. Sokan szeretik eredeti levél formájában megvenni a hennát, hogy egész biztosan ne legyen más növénnyel összekeverve, de így olcsóbb is, hiszen az őrlést házilag kell végezni, általában mozsárban, lustábbak elektromos kávédarálót is használhatnak. Módosabb vásárlók inkább őrölt formában veszik meg a hennát, gyakran azért, hogy exportálják.A leveleket zsákokban viszik a helyi malomba megőrölni. Őrlés előtt egy kis növényi olajjal meglocsolják, hogy óvják az őrlőpengéket a túlmelegedéstől és csökkentsék a keletkező zöld por mennyiségét. Az őrleményt csomagolás előtt szétterítik a betonpadlón és megvárják, amíg kihűl. A henna csak akkor őrzi meg eredeti minőségét, ha légmentesen zárva tárolják. Ha a környezeti feltételek nem ideálisak, minősége gyorsan romlik, és akár ugyanabban a gyárban előállított két zacskó hennapor minősége is nagyon eltérő lehet, leginkább a szárítás miatt.A csomagolás előtti utolsó teendő a szitálás. Minél többször szitálják át a port, annál erősebb színhatást lehet vele elérni.A henna valószínűleg minden idők legelterjedtebb kozmetikuma. A régészek az egyiptomi múmiák haján és körmén is találtak hennanyomokat, ami azt jelenti, hogy a ma ismert legrégebbi henna-használatra utaló bizonyíték időszámításunk előtt 1200 körülről származik. Mai ismereteink szerint az egyiptomiak között rendkívül elterjedt volt a köröm hennával való festése, olyannyira, hogy aki nem vörös körömmel mutatkozott társaságban, az nem számított jól nevelt embernek.Állítólag Mohamed próféta is hennával festette a haját és szakállát, amelynek nyomán i.sz. 630 körül rendkívül népszerűvé vált ez a gyakorlat Szaúd-Arábiában. Azt se felejtsük el, hogy a muzulmán nők szintén festették a kéz- és lábfejüket.A henna Egyiptomból került Indiába, ahol állítólag Mumtáz Mahal használta először, Sahdzsahán fejedelem felesége, akinek emlékére férje a Tádzs Mahalt építtette.